Múlt héten arról írtam, milyen tipikus hibákkal szoktam találkozni a hisztamindiéta vagy egyéb időszakos diéták kapcsán. Időszakos, mivel a legtöbb lekorlátozott diétát az esetek túlnyomó többségében néhány hónapnál tovább nem célszerű tartani. Nem akarom, hogy ez most úgy hangozzon, mintha el akarnám bagatellizálni, hiszen a saját bőrömön tapasztaltam, hogy ez egyáltalán nem egyszerű folyamat, és a hullámvölgyek szinte elkerülhetetlenek, amik olykor ijesztőek lehetnek és visszatarthatnak bennünket a további próbálkozástól.
Éppen ezért úgy gondoltam, most elmerülünk kicsit ebben a témakörben, és megpróbálok néhány támpontot adni ahhoz, hogy hogyan álljatok neki a „felépítő” diétának, az ideiglenesen kizárt élelmiszerek visszavezetésének. Fontos figyelembe venni, hogy azért tartunk-e valamilyen diétát, mert érzékenyek vagyunk rá és közvetlen panasszal jár a fogyasztása (ez szokott lenni a keményebb dió), vagy pedig valamilyen betegség/állapot miatt funkcionális szemléletben étkezünk pl. autoimmun / hipoallergén / gyulladáscsökkentő stb. protokoll szerint. Természetesen nincs két egyforma szervezet, és minden esetben figyelembe kell venni az egyéni körülményeket, reakciókat, de a fő lépések és kérdéskörök ugyan azok.
- Gyökérokok felkutatása és kezelése
- Emésztőrendszer regenerálása
- Türelem
- Élelmiszerek visszavezetésének megtervezése
- Határok kitapasztalása és kitágítása
1. Gyökérokok felkutatása és kezelése
Jó párszor leírtam már, a gyökérokok felkutatása és kezelése nélkül igazából elég lehetetlen tartós eredményt elérni. Azt is tudom, hogy ez sokszor nem egyszerű dolog, de attól függően, hogy milyen tüneteid, vagy már diagnosztizált problémáid vannak, elég jó eséllyel ki lehet következtetni, hogy milyen irányokban érdemes tovább vizsgálódni (és mindemellett sokszor a lelki okokkal is érdemes foglalkozni!). Gyakran előfordul, hogy komplex problémákkal állunk szemben, és sok időbe is telhet visszafejteni, honnan is indult a probléma, sőt, ez néha valóban lehetetlen is, de a lényeg az, hogy felismerjük, a szervezetünk egy komplex egész, amiben minden kihat mindenre, így a megfelelő ütemben minden érintett szervrendszert regenerálni, támogatni szükséges.
Általánosságban ezzel kapcsolatban viszont nehéz támpontot adni, hiszen elég sok problémáról beszélhetünk… Amivel azonban hozzám nyilvánvalóan a legtöbben fordulnak az a hisztaminérzékenység és a halmozott ételérzékenységek, nem ritka azonban az sem, hogy ezek összefüggenek különféle komolyabb bélproblémákkal (SIBO, bélgyulladás, diszbiózis…) vagy hormonális problémákkal (inzulinrezisztencia, ösztrogéndominancia, pajzsmirigy problémák) is. Ezek mind egyedi megközelítést igényelnek, viszont az ételérzékenységek kapcsán elég jó kapaszkodóink vannak.
Felnőtt korban kialakult (étel)allergia (IGE) esetén ugyanis igen nagy eséllyel áll a háttérben a bélflóra felborulása (rossz bélbaktériumok túlszaporodása, hiányzó jótékony bélbaktérium-törzsek), míg ételintolerancia (IGG) esetén elengedhetetlen a gyulladáscsökkentés (mivel a problémás ételek gyulladást váltanak ki), és gyakran húzódik meg a hátterében áteresztő bélszindróma (ÁBSZ). Az érzékenység mértéke persze egyénenként eltérhet, és a tünetek súlyosságát minden esetben figyelembe szükséges venni, de igenis jó eséllyel megszüntethetők vagy nagy mértékben mérsékelhetők a tünetek! Saját határaink kiismerése és kitolása elengedhetetlen része a regenerációs folyamatnak. Mivel azonban, ha a diszbiózis vagy az ÁBSZ tartósan fennáll, az további problémákat okozhat, ezért sajnos gyakran egyáltalán nem elegendő ezzel foglalkozni.
2. Emésztőrendszer regenerálása
És bár a bélrendszer nem minden, én mégis abban hiszek, hogy a „csodák” itt történnek, és bármilyen megszorító diéta mellett elengedhetetlen, hogy az egyén állapotának megfelelően elkezdjük regenerálni az emésztőrendszert.
Amit az elején kell kezdeni, és sokan kifelejtenek a folyamatból, de bizony az első hely, ahol gyakran vannak komoly problémák, az a gyomor! Ha már itt rossz az emésztés, akkor innen „lefelé” már alapból nehezítve van minden, és hosszútávon könnyebben alakulnak ki problémák a bélrendszerben is. Fontos tudni azt is, hogy a köztudattal ellentétben gyakoribb a gyenge, kevés gyomorsav, mint a túl sok sav, ezért a savlekötők, protonpumpagátlók ilyen esetekben csak még többet ronthatnak a helyzeten.
A vékony- és a vastagbél regenerálásáról korábban már részletesebben írtam, erről IDE KATTINTVA olvashattok többet, azonban ami az ételérzékenységek kapcsán kiemelendő, hogy a leggyakrabban a bélfal erősítésére és az áteresztőképesség csökkentésére, illetve a bélflóra támogatására van szükség pre- és esetleg probiotikumokkal. Emellett fontos tud még lenni a méregtelenítés támogatása is különféle gyógynövényekkel, hiszen ez is segíteni fogja a szervezet tisztulását és a gyulladáscsökkentést, ezáltal pedig hozzájárul a gyorsabb, hatékonyabb regenerációhoz.
3. Türelem
Ezek a dolgok azonban nem javulnak meg egyik pillanatról a másikra! A bélflórának idő kell, míg átalakul, a bélfalnak idő kell, míg megerősödik, a gyulladásnak idő kell, míg lecsillapodik. Ételérzékenység esetén általában 3 hónap eliminációs diétával lehet hatékonyan eredményt elérni – persze csak akkor, ha közben teszünk a regenerációért is, és nem csak annyit változtatunk, hogy nem eszünk bizonyos dolgokat, mert ez önmagában csak tüneti kezelés! Más a helyzet viszont akkor, ha valamilyen komplexebb, komolyabb problémával állunk szemben, például valamilyen gyulladásos/fekélyes bélbetegséggel vagy autoimmun pajzsmirigybetegséggel. Ilyenkor a regeneráció hosszabb időt vesz igénybe, és indokolt lehet hosszabb távon is teljesen minimalizálni bizonyos élelmiszerek fogyasztását, de ezek már végképp egyéni mérlegelést igényelnek!
Elengedhetetlen, hogy türelmesek legyünk, és csak akkor kezdjük el az élelmiszerek visszavezetését, amikor már megfelelően „előkészítettük a terepet”, illetve az is kritikus, hogy csak olyan élelmiszereket vezessünk vissza az étrendünkbe, melyek a hosszútávú egészségünket, és nem csak a kényelmünket vagy az „ízlelőbimbóinkat” szolgálják.
4. Élelmiszerek visszavezetésének megtervezése
Halmozott ételérzékenységek, étrendi korlátozások esetén kritikus kérdés, hogy mit és mikor kezdünk el visszavezetni az étrendünkbe, de ez az ütemezés minden esetben egyéni mérlegelést igényel és függ attól, hogy milyen gyorsan tudjuk regenerálni a szervezetet, milyen hamar tudjuk feltárni és kezelni a gyökérokokat, esetleges egyéb problémákat, és hogy milyen súlyos tünetekkel állunk szemben.
Hisztaminérzékenység esetén 2-4 hét után, amennyiben megszűnnek a tünetek már el lehet kezdeni próbálkozni 1-es besorolású élelmiszerekkel és figyelni a szervezetünk reakcióit, majd egyéni ütemben lehet óvatosan továbbhaladni a 2-es élelmiszerek felé, de 3-as élelmiszereket inkább már csak a „gyógyultaknak” javaslok.
A hisztaminérzékenységhez is gyakran társulnak azonban ételérzékenységek, melyek esetében ahogyan már írtam, 3 hónapos eliminációs diétát javaslok, ami alatt nagy hangsúlyt kell fektetni a bélrendszer regenerálására. Általában könnyebb visszavezetni azokat az élelmiszereket, melyekre „csak” intoleranciát mutattak ki, és célszerű azokkal kezdeni (allergia esetén is), melyekre kisebb eltérést mutatott a laborlelet, vagy kevésbé reagált rá a szervezetünk.
Minden esetben célszerű a visszavezetés ideje alatt étkezési- és tünetnaplót vezetni, vagy legalábbis fokozottan figyelni a reakcióinkra. Lehetőleg egyszerre csak egy, vagy kevés élelmiszerrel próbálkozzunk, hogy könnyebb legyen kikövetkeztetni, ha valami mégis panaszt okoz. Célszerű először csak néhány falattal kezdeni, és a mennyiséget is fokozatosan emelni. Előfordulhat, hogy először tapasztalunk némi panaszt, de néhány alkalom után már újból jól emésztjük az adott élelmiszert. Miért? Mert a szervezetnek lehet, hogy újból „meg kell tanulni” megemészteni az adott élelmiszert, például azáltal, hogy finomhangolódik rá a bélflóránk. Szóval itt újra előjön a türelem fontossága is…
5. Határok kitapasztalása és kitágítása
Komplexebb diéták esetén ez egy hosszú folyamat. Nekem kb. 2,5 évembe telt, mire azt mondhattam, bármit meg mernék enni (bár igaz, hogy közben sok élelmiszer kapcsán döntöttem úgy önszántamból, hogy többé már nem is akarom fogyasztani) – miután gyakorlatilag minden fő allergénre és egyéb élelmiszerekre is (zab, paradicsom, burgonya…) allergiát vagy intoleranciát mutattak ki nálam. Ahogyan azonban már említettem, a saját határaink kitapasztalása és kitolása elengedhetetlen része a folyamatnak, és a cél az, hogy megtanuljuk általánosságban is, hogy mi az a mérték, illetve az egyes élelmiszerekkel kapcsolatos „saját mértékünket” is. A határainkat pedig csak lassan, fokozatosan tudjuk kitágítani, ezért fontos, hogy minden kis előrelépést értékelni tudjunk.
Most ennyi fért bele, így is hosszú lett, de bízom benne, hogy hasznos és motiváló is egyben! További kérdés esetén keressetek bizalommal vagy vegyétek fel velem a kapcsolatot egyéni konzultációra!
Szeretettel,
Detti
