A hisztaminintolerancia számtalan tünetet okozhat, és sokaknak nehezíti meg, vagy akár teszi lehetetlenné a sporttevékenységet is. Ezt én magam is tapasztaltam, sőt akkor éreztem igazán, hogy valami baj van, és orvoshoz kell forduljak, amikor fiatal és sportos létemre egy kis lépcsőzés után is rendszeresen a rosszullét kerülgetett. Ebben a bejegyzésben arról fogok kicsit írni, hogy egyáltalán miért tapasztalhatunk mozgás hatására felerősödő tüneteket, és hogy hogyan lehet ezen túllendülni.
Fontos tudni: a mozgás egyfajta stressz a szervezet számára, és hisztaminfelszabadulást okoz
Ennek oka a testhőmérséklet emelkedés és a keletkező mikrogyulladások. A kép azonban igen összetett, hiszen a tünetek gyakorisága és erőssége nagyon változó lehet. Nem mindegy ugyanis, hogy:
- milyen az aktuális hisztaminszinted
- milyen intenzitású mozgást végzel (főként a pulzusszám miatt)
- milyen az alap állóképességed
- nők esetén hol jársz a ciklusban (ciklus második felében a magas ösztrogénszint miatt több hisztamint termel a szervezet, csúcsa az ovulációkor van)
- mennyire vagy kipihent, mennyire volt stresszes napod stb…
A sport okozta hisztaminfelszabadulás azonban csak egy kis szelete a problémának, és nem az a megoldás, hogy inkább elhagyjuk a mozgást, hiszen az egészséges életmódhoz elengedhetetlen rendszeresen testmozgást végezni! Hisztaminérzékenység és egészségügyi problémák esetén azonban nagyon nem mindegy, hogy milyen mozgásformát választunk, és a legtöbbször elengedhetetlen, hogy legalább átmenetileg visszavegyünk a magas intenzitású, megterhelő edzésekből.
Akkor hogyan is álljunk a mozgáshoz hisztaminosként?
A jó hírrel kezdem: az esetek többségében – ahogyan amúgy nekem is sikerült-, csak átmenetileg kell „korlátozni” magunkat, de idővel újra erőnk teljében térhetünk vissza az általunk kedvelt sportokhoz, ami nálam például a közép-hosszútávú futás volt. Persze nem volt egyszerű ide jutni. Sokáig hiába szerettem volna nagyon futni, könnyen kifulladtam, az orrom állandóan folyt és nagyon kivörösödtem, utána pedig sokszor volt fejfájásom vagy kisebb rosszullétem. Most néhány lépésben szeretném összefoglalni, hogy így utólag, okosabban, nagyobb tudással hogyan is csinálnám, ha előről kezdhetném:
0) Először is fontos, hogy minden alapja a táplálkozás és az életmód. Ha ezekre figyelsz, akkor hamar elindulsz a gyógyulás, a regeneráció felé, és a szervezeted könnyebben veszi majd a terhelést is. Elengedhetetlen az is, hogy megpróbáld felismerni a gyökérokokat és ezeket elkezdd kezelni, hiszen maga a hisztaminintolerancia és az ételérzékenységek igazából már csak a következményei bizonyos betegségeknek, egészségügyi problémáknak, sosem magukban jelennek meg. Hisztaminózis esetén nem ritka például, hogy mellékvese problémák is fennállnak, amik szintén indokolttá teszik a túl megterhelő és az éhgyomorra történő edzések elhagyását.
1) A diétád, regenerációd elején rövid időre akár az is szükséges lehet, hogy a sportot teljesen elhagyd, de egy napi sétát akkor is igyekezz mindig megejteni! Minimum fél, de inkább 1 óra séta mindenkire jó hatással lenne naponta (WHO ajánlása napi minimum 10 000 lépés).
2) Amint enyhülnek a tüneteid, óvatosan nekiállhatsz a testmozgásnak, de először próbálj inkább alacsonyabb intenzitású edzésformákat választani, mint például a jóga, nyújtás, mobilizációs gyakorlatok vagy könnyedebb saját testsúlyos, szalagos/súlyzós edzés. Lehetőleg ne éhgyomorra eddz, mert ez nagyobb terhelés a szervezetnek.
3) Az intenzitást fokozatosan kezdd újra emelni, itt már nagyon számít az egyéni állóképesség, hogy ki milyen gyorsan tud közelíteni a korábbi edzésformákra. Mindenképp javaslom, hogy figyeld a pulzusszámodat edzés közben, és ne legyél túl sok ideig magas tartományokban! Ezt persze viszonylag könnyen lehet pulzusmérés nélkül is figyelni (ha kiköpöd a tüdőd, úgy érzed, majd’ meghalsz, akkor biztos túlzásba estél!), de a pontos mérés nagy segítség tud lenni.
Persze a fejlődéshez mindig kicsikét „túl” kell erőltetni magunkat, de ha a hisztaminintolerancia tüneteit nálad nagyon felerősíti a mozgás, akkor mindenképpen óvatosságot és fokozatosságot javaslok ezzel kapcsolatban. Illetve ahogy a teljes gyógyulási folyamatra igaz, a mozgás kapcsán is áll: légy türelmes önmagaddal! 😊
Jövő héten arról írok majd, milyen egészségügyi problémák esetén milyen edzésformát célszerű választani! Remélem, már most is fel tudtam hívni egy-két olyan dologra a figyelmedet, amire korábban esetleg nem is gondoltál.
Ha még maradt Benned kérdés ezzel kapcsolatban, keress bizalommal!
Szeretettel,
Detti
