A múlt heti cikkemben szó volt róla, hogy a DAO enzim kofaktorai nagyon hasonlítanak a stresszhormon (kortizol) kofaktorjaira. Ahogyan írtam, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha tartósan stresszesek vagyunk, nem elég, hogy még a hormonháztartásunkat is negatívan befolyásoljuk, de a hisztamin lebontásához szükséges enzim termelődésére sem tud elég energiát fordítani a szervezet, mert helyette a bevitt tápanyagokból nem DAO enzimet, hanem kortizolt fog gyártani, hogy meg tudjunk birkózni a stresszel, és a szervezet „készenlétben” maradjon. A megnövekedett kortizoltermelés a progeszteront is elvonja a szervezetből, ami további hormonális zavarokhoz vezet nők és férfiak esetében egyaránt. És ez még csak a jéghegy csúcsa.
A megoldás viszont nagyon egyszerű, ne legyünk stresszesek! Csak viccelek! 🙂
Könnyű azt mondani, hogy ne stresszeljünk, tudom tudom. De nem csak azzal van a gond, hogy a mai rohanó világban szinte lehetetlen elkerülni a stresszt. Van egy másik fontos dolog is, méghozzá az, hogy a szervezet számára nem egyedül az érzelmi, pszichikai stressz jelent megterhelést. A stressznek bizony számtalan forrása lehet az életünkben, amikre talán nem is gondoltunk korábban.
Mitől vagyunk „stresszesek”?
Te hogyan tekintesz a testedre? Mármint úgy tényleg, őszintén. Természetes, hogy tegye a dolgát, mint egy gépezet? Szolgáljon téged, történjék bármi? Használod, terheled, néha ezer százalékon pörgeted. Amíg nem jönnek a problémák. A lelki, érzelmi tényezőkön túl a szervezet számára bizony az életmódbeli problémák, egészségügyi problémák és kóros állapotok, valamint a környezeti hatások is stresszt jelentenek. Hogy pontosan mikre kell gondolni ezalatt?
|
Életmód |
Egészség |
|
– Túlórázás, túlhajszoltság, állandó rohanás – Ingerszegény környezet, monoton életmód – Késői elalvás, alváshiány – Dohányzás, alkohol, koffein, drogok – Rossz étkezési szokások – Mozgáshiány, elhízás, túlsúly – Túl intenzív sport – Drasztikus fogyókúra |
– Baleset, vérvesztés, fájdalom, műtét – Fertőzés, gyulladás, allergia, ételérzékenység – Anyagcserezavar, emésztési probléma – Hormonális zavarok – Vércukorszint-ingadozás – Vitamin- és tápanyaghiány – Fokozott folyadék- és sóvesztés – Krónikus betegségek |
|
Lélek, érzelmek |
Környezet |
|
– Érzelmi konfliktusok (párkapcsolti, családi, – Negatív életszemlélet – Félelem, aggódás, szorongás – Önbizalomhiány, önértékelési problémák – Túlzott maximalizmus – Negatív érzelmek (gyűlölet, agresszió, – Anyagi és szociális bizonytalanság, – Veszteségélmény, szakítás/válás, gyász |
– Vegyszerek a háztartási termékekben – Élelmiszer adalékanyagok – Káros anyagok a vizekben – Szennyezett levegő – Gyógyszerek mellékhatásai – Foglalkozási ártalmak – Hőhatás (szélsőséges hideg/meleg) – Káros sugárzások, elektroszmog |
Forrás: Csiszár – Igloi Syversen (2019)
Hát ez szép kis lista. Ugye már látod, milyen könnyen összeadódik az a sok kis látszólag apróság, és a szervezet a nap végén egy hatalmas stresszterhelést kap. Persze természetes, hogy a szervezetünk védekezni tud a stressz ellen és bizonyos mértékig tolerálja azt, de mi van akkor, ha túl sok stressz ér minket tartósan?
Hogyan hat a tartós stressz a szervezetre?
Most talán felismertél néhány dolgot, ami eddig eszedbe sem jutott. Én sok összefüggésre jöttem rá utólag az egészségemmel kapcsolatban, de hamar felismertem, hogy csak egy komplex megközelítéssel javíthatok tartósan az állapotomon. A tartós stressz komoly nyomokat hagyott rajtam, és lehet, hogy Téged is éppen ez emészt belülről. Amíg ez nincsen kezelve, addig nehéz a gyógyulás útjára lépni, mivel teljesen meg tudja változtatni a szervezetünk működését, nem éppen a kedvező irányba. Ennek fő oka, hogy a stressz megemeli a kortizolszintet a szervezetben, ami a mellékvesekéreg által termelt szteroidhormon.
Miket okoz közvetlenül a megnövekedett kortizolszoint?
Röviden összefoglalva, tartós fizikai, mentális, lelki terhelés esetén a test túlélő üzemmódba kapcsol, hogy minél több energia tudjon felszabadulni az izmok számára, így meg tudják tenni a kellő erőkifejtést, hiszen a támadáshoz és a meneküléshez is erős izommunkára van szükség.
De mit takar ez részletesebben?
- Felerősíti a szimpatikus idegrendszeri működést, míg gátolja a paraszimpatikus idegrendszeri működést (emésztés, immunrendszer)
- Felerősíti és meghosszabbítja a katabolikus hormonok (glukagon, növekedési hormon) hatását:
- a májban fokozza a glükóz termelését tejsavból, aminosavból, zsírsavból, ezáltal emelve a vércukorszintet,
- a vázizomzatban fokozza a glikogén és az izomfehérjék lebontását és csökkenti az aminosavak beépülését,
- a zsírszövetben fokozza a trigliceridek lebontását és egyúttal csökkenti a termelésüket is,
- mind a vázizomzatban mind a zsírszövetben inzulinrezisztenciát alakít ki, csökkenti a glukózfelvételt és -felhasználást, így növeli a vércukorszintet.
És milyen problémákhoz vezethet ezáltal a tartósan megemelkedett kortizolszint?
- Rontja az emésztést, a tápanyagok felszívódását.
- Hozzájárul az inzulinrezisztencia kialakulásához.
- Közvetlen hatással van a bélflóra összetételére és működésére, leszűkíti a baktérium populációk sokféleségét és kóros fajokat enged túlszaporodni
- Hozzájárul a krónikus gyulladások kialakulásához.
- Ha túl van terhelve a mellékvese, akkor a krónikus stressz válasz visszahat a mellékvesét vezérlő agyalapi mirigyre és az azt irányító hipotalamuszra, aminek hatására azok aktivitása csökken, ezzel további hormonális problémákat előidézve (pl. pajzsmirigy alulműködés, ösztrogéndominancia (prolaktint növeli, progeszteronszintet csökkenti).
- A sejtmembrán sérül, ami szintén gátolja a megfelelő pajzsmirigy hormon átalakítási folyamatot.
- A mellékvese először túlműködik, majd hosszú idő után kimerül, és „kimerül”, ami rendkívül veszélyes állapotot idézhet elő.
Na de mit tehetünk a stressz ellen?
Most, hogy beláttuk, érdemes tenni a stressz ellen, és tudjuk, milyen forrásokból éri a terhelés a szervezetünket nézzük, hogy milyen módon tehetünk a káros hatásai ellen.
- Nincs mese, el kell köteleződnünk az életmódváltás mellett mind a táplálkozás, a mozgás és a mentális egészség terén.
- Figyeljünk a tápanyagdús, színes, kiegyensúlyozott, egyéni állapothoz igazított étrendre.
- Figyeljünk a testünk jelzéseire és kezeljük az egészségügyi problémáinkat.
- Kerüljük a vegyszereket, válasszunk természetes, környezetbarát alternatívákat (tisztítószerek, kozmetikumok, rovarirtók, permetek,)
- Ne engedjük háttérbe szorulni a pihenést. A szellemi fáradtság nehezebben kipihenhető, mint a fizikai. Az átlag 8 óra alvás legyen a cél.
- Ne végezzünk túlzottan megterhelő testmozgást, az állóképességünket fokozatosan növeljük és ne maradjunk sokáig magas pulzustartományban.
- Igen, próbáljuk meg csökkenteni az érzelmi stresszforrásokat is az életünkben: dolgozzunk magunkon, kapcsolatainkon, a problémáinkat ne fojtsuk el magunkban. Szükség esetén kérjünk küldő segítséget (coach, pszichológus, kineziológus, családállítás stb.).
- Szabaduljunk meg a mérgező kapcsolatoktól, melyeken javítani már nem lehet. Tanuljunk meg megbocsátani, elengedni, továbblépni és előre tekinteni.
- Kerüljük a túlzott hírolvasást, médiafogyasztást. Ha valami/valaki frusztrációt okoz benned, gondold át az okát, és akár kövesd ki az oldalt / töröld az ismerőseid közül.
- Szükség esetén váltsunk munkahelyet.
- Végezzünk rendszeresen valamilyen nyugtató gyakorlatot (jóga, légzőgyakorlatok, meditáció).
- Töltsünk minél több időt a szabadban és a szeretteinkkel, és tegyük rendszeressé az énidőnket is.
- Törekedjünk egy általános pozitív életszemléket kialakítására.
Ez az alap, mindenki számára, igen, megelőzés gyanánt is. Ha pedig már kialakult mellékvese rendellenesség van (emelkedett vagy csökkent kortizolszint), akkor mindenképpen segítségre, egyénre szabott terápiára van szükség! A stresszt nem lehet kizárni az életünkből, de igenis csökkenteni tudjuk a terheket. Mindenki életében vannak nehezebb időszakok, érnek minket csalódások, veszteségek, traumák, azonban sok múlik a hozzáállásunkon, hogy ezek milyen mély és tartós törést okoznak az életünkben. Az általános egészséges életmódra való törekvés pedig hosszútávon csak a javunkat szolgálja. A jövőben még jobban elmélyedünk a mellékvese témakörében is, mára ennyi fért bele.
Szeretettel,
Detti
Felhasznált források:
Bodywakes szakmai jegyzet (2022)
Dr. Csiszár Miklós – Nora Igloi Syversen: Női igazságok – Hormonegyensúly és egészség (2019)
